Az amerikai politikai élet különlegessége, hogy a kampánynak soha nincs vége. Mivel kétévente vannak kongresszusi választások, a politikusoknak folyamatosan bizonyítaniuk kell, eredményt kell felmutatniuk, különben az újabb és újabb fókuszcsoportokat megkérdező közvélemény-
kutatók grafikonjain esni kezd a népszerűségük. Az amerikai politika szereti a számokat és az eredményeket, annak ellenére, hogy a rendszerből adódóan a törvényalkotás folyamata lassú, így szinte lehetetlen gyors eredményt elérni.
Az elnöki ciklusok első száz napjára tett hangsúly is az eredményorientáltság következménye. Kicsit több mint három hónapnyi „kegyelmi időt” kap egy-egy elnök, majd csökken a népszerűsége, és megkezdődik a kampány a következő év novemberi félidős választásra. A folyamatos kampány miatt a kormányzatnak nem elég valamilyen eredményt elérnie – azt az érzetet kell keltenie, hogy valóban eredményt ért el. Márpedig a tét óriási: ha az elnök két év után elveszíti a kongresszus valamelyik házát, akkor a maradék két évre meg lesz kötve a keze.